MTK legendárium |85. rész

1944. augusztus 15. Sötét lap az MTK almanachjában, mert ez Brüll Alfréd hivatalos holttá nyilvánításának napja. 5. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Részleteiben nem ismert Brüll Alfrédnak a Rökk Szilárd utcai Toloncházban elöltött időszaka. Milyen borzalmakon és megaláztatásokon kellett átesnie az MTK népszerű elnökének? Nem tudjuk. A szemtanú beszámolója alapján azonban némi képet kaphatunk az ott uralkodó viszonyokról, amihez képest a Mauthner-telep szenvedhetőbb helynek számított.

„A rendőrség parancsnoka dr. Ubrizsy Pál rendőrsegéd fogalmazó volt, az őrszemélyzet parancsnokai pedig, illetve helyettesei Kiss és Tóth tiszthelyettesek. Éjjel 12 órakor az SS parancsnok telefonált az óvóhelyen a rendőrparancsnoknak, hogy az őrizeteseket az óvóhelyről utasításáig nem engedhetik ki, és semmi élelmiszerhez nem juthatnak. Másnap reggel jött egy Takács nevű SS polgári megbízott, egy állítólagos pozsonyi egyetemi hallgató, aki korra való tekintet nélkül kivitette az udvarra az embereket, és hosszú időn át egy fahasábon keresztül ugráltatta és tornáztatta őket. Egy huszonegy éves fiút – mivel szerinte szemtelenül nézett rá – agyba-főbe vert, még a szemüvegét is eltörte.

Még megemlítem a tornázásra vonatkozólag, hogy ezen az aktuson jelen voltak SS-ek Wistliczeny SS hadnagy vezetésével, és mikor Láng Lajos felsőházi tag – szintén őrizetes – nem tudta a fahasábot átugrani, Takács többször a lába mellé lőtt, amitől Láng szívattakot kapott, úgy, hogy kórházba kellett szállítani. Április 8-án délután közölték az őrizetesekkel, hogy másnap elviszik őket, és adják le értékeiket és pénzüket, miután azt magukkal nem vihetik. Április 9-én, másnap a kora reggeli órákban elhurcolták őket Kiss tiszthelyettes vezetésével a Keleti pályaudvarra, ahonnan a kistarcsai internálótáborba kerültek.

Április 15-én a Keokh-nál jelentkező külföldiek közül ötszázan bekerültek a Rökk Szilárd utcába, ahonnan csak az igazoltan keresztényeket engedték el. Én az orvosi szobában, mint egészségügyi voltam szolgálatos. Az orvosi rendelésekre eleinte Kiss tiszthelyettes is megjelent és még a súlyos betegeknek sem engedett gyógyszert rendelni, még kevésbé behozatni. Az internáltak javarésze holmi nélkül tartózkodott itt, és egy kis tanteremben ötven, hatvan ember volt összezsúfolva, holott még húsz ember részére sem volt megfelelő hálóhely. Néhány nap múlva dr. Kelemen Endre orvost, aki ugyan már rég evangélikus vallású volt, behozták a toloncházba, aki magas politikai összeköttetésekkel rendelkezett, többek között Kállayval is kapcsolatban volt, kiverekedte, hogy az egészségügyi berendezéseket beszerezhessék. Néhány nap múlva megkezdődött a szelektálás, a munkabírókat – különösen a fiatalokat – a csepeli Tsuk-telepre és a Mauthner magtelepre vitték.”

Itt jegyezzük meg, miszerint Brüll Alfréd rokoni körében is voltak Horthy kormányzó közelében lévő emberek, akik – Brüll szerencsétlenségére – ekkor már többnyire nem éltek.

Ubrizsy az orosz front elől végül svájcba menekült, ahol egy 1946-os hírlapi beszámoló szerint Rökk Szilárd utcai „fizetéséből 750 000 frankot gyűjtött össze és svájcban gyárvállalatot alapított.” Tehette, hisz a Brüll Alfréd-féle deportáltak értéktárgyai jól jövedelmeztek számára. Míg Ubrizsy köztörvényes lopások révén gazdagodott, addig Brüll elnök megtörten várta ideiglenes tartózkodási helyéről történő újabb továbbszállítását...

Ezt olvastad már?